Ha egy nap megint elfog az érzés, Ha kevés a válasz, több a kérdés, Amikor csak zenélnél, vagy írnál, Azt érzed, most jobb lenne, ha sírnál. Gondolj, arra én ott vagyok veled, Én vagyok most is a másik feled. Letörlöm tisztán hulló könnyeid, Vigasztallak, olvasom könyveid. Ott csücsülök az ágyadon Veled, Mosolygok Rád és fogom a kezed. Elmondhatod, hogy most éppen MI bánt, Szeretném, hogy ne érezd a magányt! Veled leszek mindig, itt vagy messzebb, Veled, ha rossz az élet, vagy ha szebb, Most, Mindig és Örökké egy dalban, A zongorán egy eltévedt hangban. A sorok között, amiket írtam, A könnyekben, amiket én sírtam, A levegőben szállok melletted, A hangom is szól valahol benned. A Lila betűkben a zöld után, Mikor más egy síróra néz bután, Ha nem hallgatnak meg és sír a lelked, Ott leszek Veled és átölellek!